Már csak három nap...

Tweet

Teljesen magával ragadott a tél, a karácsony hangulata. Mindjárt itt az ünnep, mindjárt "találkozhatunk" a szeretettel.
Jól esik csupán ülni a meleg szobában, forralt bort iszogatni, és arra gondolni, ezúttal mit tartogat az ünnep.
Bevallom, számomra ez az év legjobban várt időszaka, és nem csupán önzésből, hiszen ekkor van a születésnapom. Nem. Az év, a világ, az élet legszebb ünnepe. Teli csodákkal, amelyek máskor megbújnak.
Alig várom, hogy végre díszítsük a karácsonyfát, sőt, ilyet is ritkán mondok, alig várom, hogy Szenteste beüljek a templomba, és újra és újra, már nem tudom, hanyadszorra hallgassam végig a Szent Születés történetét. De ezúttal nem bánom. Talán felnőttem. Nem. Felnőttebb lettem, inkább így fogalmaznék. Hiszen még nagyon is él bennem a gyerek, akit bámulatba ejtenek a fények.
Nem mondom, hogy olyan igazi ilyenkor minden, mert sokszor csak ámítás, de szeretném hinni, hogy ez az egész karácsonyi felhajtás igazi, valódi. És szeretnék hinni abban, hogy a varázs soha nem fog elmúlni...