Mi lesz veled, Torres?

Tweet

‎'Láttuk, ahogy megszerzed a győztes gólt a németek ellen és ahogy Dél-Afrikában megnyered a Világbajnokságot. Követtük az ünnepléseket, csak azért, hogy lássuk az arcod – az örömöd! Sírtunk amikor Liverpool sállal a nyakadban láttunk ünnepelni, megmosolyogtuk, hogy a miénk vagy és hogy mi a tiéd vagyunk.'

Tegnap sokként ért a hír, miszerint Torres "benyújtotta felmondását" a Liverpool csapatánál. Először hitegettem magam, hogy kacsa, hiszen King Kenny mellett milyen jó dolga lehet most már a csapatnak. Aztán a Liverpool hivatalos honlapján is megjelent a hír. Kész voltam.
El sem tudom hinni. Egyik percben még annak örülök, hogy végre kezd rendbe jönni a csapat, végre van egy megfelelő menedzser a hátuk mögött, erre tessék. Torres menni akar.
Egyelőre a csapat elutasította az átigazolási kérelmét, és mivel holnap lejár az átigazolási szezon, egyáltalán nem tudhatjuk, hogy mi lesz ennek a történetnek a vége, de tény, hogy az elkövetkező 24 órában nagy meglepetések érhetnek majd.
Igazából akarom is, hogy menjen, meg nem is. Mindentől függetlenül ő marad a kedvenc játékosom, és a kedvenc csapatom is marad a Liverpool, de nem tudom, mi a legmegfelelőbb döntés. Szüksége van térre, szüksége van trófeákra, de vajon melyik az a csapat, ahol mindkettőt megkaphatja?
A Chelsea akarja, rohamozza, ajánlatokkal bombázza a csapatot, de hogy dönt? Nem tudom...

Spanyolország - 3. rész

Ott tartottam, hogy szerda reggel van. 10kor indultunk Geronába, ahol tettünk egy sétát a városban, megnéztük az arab fürdőt, egy parkot, a kilátót és a katedrálist, majd kaptunk úgy egy óra szabadidőt, amikor végre kereshettünk egy tabackot. Ideje volt :D Ezután Figuerasba indultunk, ahol jó sok időt kaptunk a Dalí múzeumra. Nem vagyok valami nagy múzeumkedvelő, így csak gyorsan végigrohantunk, de még így is találtunk érdekes dolgokat, de a szabadidőt inkább kint élveztük, a bazároknál. Ha itt jártok, a múzeum mellett ne igyatok jégkását, mert túlságosan édes! :)

Igazából ez a nap nem volt valami gazdag programokban, én egy picit unatkoztam is, de attól még jó volt, főleg a medence utána :)
Másnap piacolni indultunk Tossába, gyalog. Tudni kell, hogy Tossa a kemping mellett fekvő városka, három kilométeres séta vezet oda, emelkedőkön és lejtőkön egyaránt, de megérte átmenni. Mindenki bevásárolt a piacon, hiszen azt mondták, tudunk majd alkudni. Ezzel csak az volt a bökkenő, hogy az árusok alig akartak, pedig az idegenvezetők bizonygatták, hogy biztosan lehet. Jó, azért megvettünk mindent, amit akartunk, mert ki tudja, tudunk-e még vásárolni. Áthajóztunk Lloretbe, ami az éjszakai élet fő helyszíne a környéken, de arab boltokban is gazdag. Az arabok pedig tudnak alkudni. I Love Barcelona pulóvert 25 euró helyett 12-ért vettem, és így tovább, és így tovább. Szólhattak volna, és akkor nem veszünk meg mindent Tossában. Én a mezemet sajnálom: 16 euróért vettem, M-es, tehát kicsit nagy, holott Lloretben 5 euróért vehettem volna ugyanolyan, S-esben. Nem baj, már ez van.

Eleredt az eső, de még volt egy csomó időnk, így négyen, három fiú és én beültünk a Burger Kingbe. Eszegetünk, eszegetünk, amikor egyszer csak füstöl a légkondi, mindenki azt hiszi, bekrepált, amikor nagy nyugisan öt perc után bejelentik a dolgozók, hogy kigyulladt a konyha, és mindenki nevetve ment ki a kajáldából. De az eső még esett. Vicces volt, az biztos :) Égő Burger King konyha...
Hazahajóztunk a kempingbe, és bár borult volt az idő, a medencétől semmi és senki nem tántoríthatott el minket... :)
És eljött a várva várt pillanat: pénteken Barcelonába indultunk. Ezt a napot vártam szerintem a legjobban, hiszen olyan sok szépet hallottam már a városról, és sokan mondták, hogy első pillantásra bele lehet szeretni. Nekem sikerült. Gyönyörű. Borultan indult a nap, de azért elég jó idő lett időközben. Először a Sagrada Familia épületét néztük meg, ami bár még nincs kész, máris csodálatos. Én tuti visszamegyek oda, ha kész lesz. Aztán útközben megnéztünk két Gaudí épületet, ami eléggé bizarr, vagy fura volt, nem is tudom, hogy nevezzem. Ezután a Guell Parkba indultunk, ami szintén neves helyszín Barcelonában, csodás növényekkel,. épületekkel, bár elég kevés időt kaptunk, hogy körbejárjuk. A Guell Park után elmentünk a Spanyol faluba, ami olyasmi, mint nálunk a Szentendrei Skanzen, Spanyolország minden tájáról kerültek ide épületek, nevezetességek, és egy kisebb Picasso múzeum is van benne. Ezután a kilátóhoz mentünk, ahol teljes képet kaphattunk Barcelona városáról, majd a La Ramblason sétáltunk, ami Barcelona főutcája: és innentől kezdve három óra szabadidő.

Körbejártuk az utcát, felkerestünk a nekünk fontos helyeket: Hard Rock Café, Starbucks, McDonald's, és még be is vásároltunk, szintén az araboknál. Aranyos emberkék, mi tagadás.
Este fél 10-től a Fuentes de Montjuich műsora várt ránk, két részletben. Ez egy világító-zenélő szökőkút, ami a zene ritmusára mozgatja a vízsugarakat, és változtatja a színeket. Először egy modern zenei összeállításban, majd egy komolyban nézhettük végig, míg legvégül felcsendült "Barcelona himnusza", a Barcelona. Gyönyörű szép volt, és ez még tényleg megkoronázta a napunkat.

Ezután szabadnapunk volt, amit medencézéssel töltöttünk. Vasárnap Hungaroring, Magyar-Nagydíj, így 10-től fél kettőig medence, 2-től 4-ig ebédlő és Forma-1, majd megint medence. Este Spanyol vacsi várt ránk, amitől már első hallásra is félni kezdtem. Tengeri kütyük. Barcelonában jártunk a piacon, ahol láttam, hogy néz ki a garnéla, de el nem tudtam képzelni a tányéromon. Hát, sajnos láttam.

Ezzel az volt a gáz, hogy még a zöldségeknek is halízük volt, átvettek mindent. A második fogásban majdnem ettem tintahalat, azt hittem, hagymakarika, de még időben szóltak, így maradtam a csirkénél és a krumplinál. Végre kaptunk Sangríát, hivatalosan is, és jó hangulatban indulunk fel a házakhoz. Elvileg kilenckor egy vetélkedő volt, de mi heten (4 fiú, 3 lány) inkább lemaradtunk, és átgyalogoltunk Tossába, egyedül. Odafelé nem is volt olyan félelmetes, bár horrorsztorikkal traktáltak a fiúk, és kitalálták, ha látunk egy mobilvécét, meghalunk, mert ez tényleg egy horrorfilm. Mondanom sem kell, láttunk egyet.
Lementünk odaát a partra, amit Cala Llevadóban is megtehettünk volna, de így izgisebb volt, és iszogattunk egy kis Sangríát, szinte fél üveggel fejenként. Kicsit fellazulva indultunk vissza, fél 12-re kellett visszaérnünk, de a kivilágítatlan földúton még a fiúk is féltek. Örök élmény marad ez az este!

Nagyon szuper utazás volt. Bár kicsit rossz volt, hogy másnap csak ötkor indultunk haza, de tízkor már ki kellett költözni, így megint volt hét óránk, amivel nem tudtunk mit kezdeni, de elütöttük szépen. Kedd este, 11 körül érkeztünk vissza Sárospatakra... :)
Hát, ez volt az én 10 napom Spanyolországban!

Spanyolországi út - a folytatás

No, és akkor most onnan folytatnám, ahol tegnap abbahagytam. Eleinte sem tűnt jó dolognak, hogy azt mondták, 7 és 8 között érkezünk meg a kempingbe, és csak 11kor foglalhatjuk el a szobákat, de az ért mindenkit a legnagyobb meglepetésként, mikor 5 óra 40 perckor megállt a busz, és közölték, hogy megérkeztünk.
9-ig ki sem pakoltunk a buszból, így járkálással és alvással tölthettünk el 3 órát - még mindig kényelmetlenül. Akiből már kiszállt minden álom, arra vetemedett, hogy lesétált a partra, köztük mi is. Lefelé menet nem tűnt olyan vészesnek, de amikor már felfelé kellett jönni, akkor jöttünk rá, hogy fárasztó lesz nap mint nap megtenni az utat, ha a partra akarunk menni, talán ezért is maradtunk leggyakrabban fent, a medencénél.

Két unalmasnak ígérkező nap várt ránk, ugyanis sem szombaton, sem vasárnap nem volt közös program, így nagyrészt a parton napoztunk, úszkáltunk a tengerben, vagy csak aludtunk, illetve látogattuk a medencét.
Az első programokkal töltött nap hétfőn várt ránk, amikor is Montserratba látogattunk, a híres Fekete Madonnához. Gyönyörű volt a kilátás odafentről, csak kicsit félelmetes, hiszen tériszonyom van. De imádtam. A Fekete Madonna egy olyan szobor, ami teljesíti az ember kívánságát, ha megfogjuk a kezét - kívántam, és nagyon remélem, hogy valóra fog válni, valamikor.
Mint szinte minden nap, itt is bejött a baki: mit kezdj magaddal és majd' 3 óra szabadidővel 700 akárhány méter magasban? Hát, mi fogaskerekűztünk, és egy félórás sétát tettünk, ami olyan volt, mint a Kálvária Sátoraljaújhelyen.

Ezután Barcelonába indultunk, hogy meglátogassuk a Barca stadiont, ami számomra a nap fénypontja volt. Itt viszont még kevésnek is tartottuk a két és fél óra szabadidőt. Személy szerint a múzeumon csak végigrohantam, mert akkora a stadion, annyi a látnivaló, hogy féltem, nem lesz időm lemenni a pálya szélére, körbejárni az egészet, és igazam is lett, hiszen éppen időben végeztünk, de mindent láttunk, jártunk mindenhol.  Ellenfél öltözőjében, pálya szélén, sajtóközpontban, és még a kupákat is láttuk.
Egy örök élmény marad számomra, hogy eljuthattam ide, Barcás lévén főleg.

Másnap szintén egy Barcelonai program várt ránk, ezúttal a Marineland delfináriumba és aquaparkba látogattunk. Eleinte unalmasnak tartottam, de amikor a fiúk felrángattak a bumeráng csúszdára, és megkaptam a napi adrenalinlöketem első adagját, rögtön élvezni kezdtem. Terveim szerint egész nap a napon feküdtem volna, hogy barnuljak, de ehelyett jó, ha két percre lejöttem a csúszdákról, vagy kijöttem a vízből. Nagyon jó volt, imádtam itt lenni. Kár, hogy olyan gyorsan elment a nap, még szívesen úszkáltam volna a vízben...

Folytatás következik!

Hazajöttem.

Húha. Annyira gyorsan eltelt ez a két hét, hogy szinte fel sem tűnt, hogy Spanyolországban vagyok. Márpedig ott voltam. És most egy szép, részletes beszámolót olvashattok egy kalandosnak nem nevezhető, de bizonyos szinten mégis kalandos utazásról.
Az indulás már nem kezdődött jól. Berendeltek minket egy órára, hogy majd négykor indulhassunk, de előzetes tervek szerint a busznak kettőre meg kellett volna érkeznie, ehelyett négyre jött. Rossz jelnek tűnt, de mégis jól éreztük magunkat. Kissé kényelmetlen volt az utazás, első éjszaka alig 2-3 órát aludtunk a buszon. Szinte minden megállóban új országba keveredtünk. Szlovénia, Olaszország, és végül Franciaország, ahol a második éjszakát tölthettük. Nizza a Cote D'Azur, azaz a Francia Riviéra partján fekszik. Nem egy jó környéken voltunk elszállásolva a Forma-1 típusú hotelben, de a lényeg az volt, hogy ágyban töltsük az éjszakát. Lementünk strandolni, és bár a kavicsok szúrtak és forróak voltak, a tenger pedig még a szokottól is sósabb volt, gyönyörű partvonalra keveredtünk. A tenger a legszebb kék volt, amit valaha láttam.

Másnap reggel útnak indultunk, hogy megnézzük az egyik legkisebb önálló államot, Monacót. Monaco nagyon gazdag és drága városka, és szinte alig találni munkanélkülit. Gyönyörű partvonala van, és nem utolsó sorban, Forma-1 pályája a városon belül, amit mi szerencsésen végigjárhattunk. A kaszinó neves épülete előtt drága Ferrarik és egyéb drága sportkocsik sorakoztak. Alig három-négy óra alatt körbeszeltük egy kisebb csoportban a várost, míg a többiek csak sétálgattak, vagy lementek strandolni a partra.
A képem hátterében a híressé vált hajtűkanyar a pályából.

Még mielőtt útnak indultunk volna végcélunk, Spanyolország felé, megálltunk Cannesban, a híres filmfesztivál helyszínén, és fényképezkedhettünk a sztárok kézlenyomataival, illetve a vörös szőnyegen is. Ekkor már csak nagyjából tíz óra volt hátra az utunkból...

Folyt. köv. :)

VIGYÁZZ, SPANYOLORSZÁG, MEGYEK!

Szóval. Én ezúton elköszönök tőletek, egészen augusztus 3-ig, illetve inkább augusztus 4-ig.
Délután indulok Spanyolországba, hogy 10 csodálatos napot töltsek ott 30 órányi utazás után. Barcelona, Costa Brava, Tossa Del Mar, Monserrat, Cannes, Monaco vár rám az elkövetkező napokban.
Hiányozni fogtok nekem, de utána kipihenten térek vissza, és persze részletes élménybeszámolóval. Nagyon várom már, csak az utazás részét hagynám ki legszívesebben. Az valahogy hosszú lesz nekem, túlzottan hosszú.
Mindenkinek jó nyarat erre a kis időre!
Augusztus elején jövök vissza!

1 hét...

Bele sem merek gondolni, hogy egy hét és 8 óra múlva már úton leszek Spanyolország felé. 176 óra múlva indulás. Annyira hihetetlen. Igazából ez rossz hír is, mert azt jelenti, hogy már alig lesz hátra valami a nyárból. Olyan gyorsan elmegy, még a sulis időszak sem ment el ilyen gyorsan, pedig az is száguldott, rendesen.
Még mindig mindenhonnan, a csapból is a spanyolok folynak, de nekem megunhatatlan. Világbajnokok lettek, végre megmutatták, hogy mire képesek, ha összetartanak.
Nagyon, nagyon meleg van a napokban, de örülök, hogy legalább tegnap éjszaka lehűlt egy picit a levegő. Olyan tíz felé ültem az íróasztalomnál, nyitva volt az ablak, és éreztem, ahogy jön be a hűvös levegő... Mennyei volt. Mert napközben nem lehet bírni azt a meleget, ami itt van... Remélem, azért az Ibériai-félsziget nem lesz ilyen vészes, csak kellemes. Alig várom már! Venni akarok olyan spanyol kalapot, mint amilyet Sergio, meg Nando viseltek hétfőn a buliban :D Nagyon tetszik, trendi, és szép piros-sárga. Csak tudnám, mihez akarom felvenni :D
Közben a hétvégén már startolnak a felkészülési meccsek, a Liverpool is játszik, de Nando, és a spanyolok még biztosan nem. Kíváncsi vagy, milyen is lesz Hodgsonnal. Meg arra is, hogy Nando végre hol köt ki. Chelsea? Liverpool? Manchester City? Már beharangozták, hogy a Barca is akarja őt, de... azt kétlem. Oda nem is menne, ott tényleg nem jutna szerephez. Szerintem maradni fog, vagy a Chelseába megy...

Hihetetlen

Én még mindig nem tudom elhinni, annyira jó érzés, hogy Spanyolország a bajnok!



Csak nézzétek végig, mennyire boldogok, mennyire örül mindenki. Pepe adja a hangulatot, de azért az... hát eléggé kompromittáló volt, amikor Cescet beletuszkolták a Barcás mezbe, elég sok Arsenal rajongó cikizi miatta...

CAMPEONES!

BAJNOKOK BAJNOKOK BAJONOK! ÚRISTEN! Már fél elmúlt, de én így, 13 óra távlatában sem tudom felfogni, hogy bajnok lett a spanyol válogatott. Sírtam, sőt, zokogtam, és nevettem egyszerre, amikor végre megszólalt az utolsó hármas sípszó, ami a spanyolok bajnoki címét jelölték. Százezrek ünnepeltek, és én, mi is benne voltunk :) Ma érkeznek haza, és nagy lesz a buli este. De ott lennék, istenem! :)

Most is megy a hírekben a spanyol öröm, és már megint könnyezek. ANNYIRA BOLDOG VAGYOK! Ez felfoghatatlan. Soha nem sikerült még nekik, de most ott vannak, NYERTEK!

Vége...

Úristen. Belegondoltam, hogy holnap vége van a VB-nek, ma egy bronzmeccs, amire jelen pillanatban jöttem rá, hogy még nem fogadtam, de mint látom, még nem is lehet. Na mindegy, lényeg, hogy vége lesz. El sem tudom képzelni már az életemet anélkül, hogy foci lenne minden nap. Bevallom, hiányozni fog. És lehet, hogy hülyének néztek, de amint meghallom a spanyol-holland beharangozót, nekem könnyes lesz a szemem. Hiszen sokat küzdöttek, hogy idáig eljussanak, és bár lehet, hogy csak elfogultság, de szerintem meg is érdemlik.
De a kis szemetek csak 19-én mennek körbe Madridon, mikor én 22-én utazok át rajta. Aranyosak :)
Tegnap este Dórival videókat nézegettünk még az EB idejéről, és annyira jól esett nosztalgiázni, látni azt az örömöt az arcukon, és én már csak remélem, hogy holnap este is így örülhetnek majd. Paul megmondta, és remélem, Paulnak igaza van. Mert ha nincs, én főzöm meg, nem a németek.
Ma mindenképpen szurkolok, holnap pedig... holnap mindenképpen sírok este, ha nyernek, ha nem. Örömömben, vagy bánatomban, ki tudja. De igazából a vereség sem lenne bánat, hiszen már így is történelmet írtak, és az ezüst is fénylik, nem csak az arany - ezt csak a németek nem bírták elfogadni  2008-ban.
Megvolt az időmérő is, VETTEL HATALMAS! Nagyon szuper időt ment, mindenkit lealázott. És mikor azt mondta, hogy Waka Waka Baby, akkor... ♥♥♥♥
Alonsónak is sikerült dobogóra érnie, a harmadik hely is szép, főleg így a Red Bullok után... Hát, holnap ki nem hagyom a futamot, aztán pedig Let's go nézni a döntőre való készülődést. Jó kis sportos hétvége :)

Paul jósolt!

Ma megtörtént a jóslás, és a polip szerint Spanyol arany és német bronz lesz. Remélem, ismét igaza van!

SPANYOLORSZÁG DÖNTŐBEN!

Úristen! Én eszméletlenül, őrülten nagyon boldog vagyok! Tegnap a spanyolok csodálatos játékkal verték meg 1-0-ra a németeket! Nagy fölényben játszottak, az biztos, a németeknek szinte esélyük sem volt ellenük.
Nagyokat sikítottam, és mikor Puyol befejelte azt a hatalmas gólt, kibújtam a bőrömből örömömben! Én már készültem a hosszabbításra, de nem volt rá szükség.
Azért be kell vallani, mindkét csapatnak nagyon szép helyzetei voltak, de csak a spanyolok használták ki. Nos, a polip jóslata ismételten bejött. Kíváncsi vagyok, hogy a német-hollandra mit fog jósolni, ha jósoltatnak vele... Nagyon remélem, hogy spanyol győzelmet! Mekkora boldogság lenne egy spanyol világbajnok csapatot ünnepelni, és úgy menni két hét múlva Spanyolországba (L)
Ráadásul gondoljunk bele, már minimum ezüstérmesek! És már ez is történelem! VIVA ESPANA! ♥♥♥
Ma van Torres kislányának az első születésnapja! :) El sem hiszem, hogy már ilyen nagy... :O

Nemsokára spanyol-német

Kicsivel több, mint három óra, és elstartol a vébé utolsó, második elődöntője, a spanyolokkal, és a németekkel a főszerepben. Nagyon félek. Bevallom, még egy mérkőzés előtt sem féltem ennyire, és nagyon nagy gyomorgörcsöm van, hiszen a spanyoloknak elég sok múlik ezen a meccsen, történelmet írhatnak, ha bekerülnek a döntőbe.
Mindenkinek az a beharangozója, hogy ez a két évvel ezelőtti mérkőzés visszavágója lesz, amit mindenki tud, hogy a spanyolok nyertek meg, Torres góljával.
Én erre nem tekintek visszavágónak, csupán alapjaiban, ugyanis két teljesen más csapat lép ma este pályára. A spanyolok kemények, szívósak, de nem futottak olyan jó szezont, mint a németek. A németek pedig fiatalítottak, erősítettek, és szenzációs formában vannak, mint két éve a spanyolok. Verhetetlenek voltak, ahogy most a németek Nem.
Nagyon félek, és nagyon izgulok a srácok miatt, bárcsak sikerülne elgyepálni a németeket, és megismételni azt a két évvel ezelőtti bécsi randevút...

Paul választott... :)

Paul, a polip választott, és most a spanyolokat!
Ha kagylóról van szó, akkor inkább a spanyol, mint a német... A viccet félretéve: Paul, az oberhauseni állatkert világhírű polipja szokásos „szavazásán” a spanyol válogatott címerével ellátott dobozban levő kagylót választotta, majd miután jóízűen elfogyasztotta, szépen „elsétált”. Paul a németek eddigi minden meccsén eltalálta a győztest, így csaknem teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy Spanyolország jut szerdán a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság döntőjébe.

Nadal a bajnok!

Rafa megcsinálta! Könnyűszerrel győzte le Tomas Berdychet a Wimbledoni férfi egyes döntőben. Nem is tartott olyan sokáig a mérkőzés, két óra 13 perc alatt, három szettben győzte le a csehet. Próbálta megszorongatni, de minden szettet a spanyol nyert, és bár nagyon gyakran volt azonos a gémek száma, próbált begyűjteni magának legalább egy szettet, nem sikerült. Rafa nagyon magabiztos volt, és megérdemelten szerezte meg nyolcadik Grand Slam győzelmét, és második Wimbledoni győzelmét. Végignéztem a mérkőzést, és nagyon izgultam, hogy egy újabb spanyol siker szülessen huszonnégy órán belül, és sikerült! Imádom őt!
Nemrégiben szerettem meg a teniszt, szerintem tavaly, a Sony Ericsson WTA Tour környékén úgy istenigazából, előtte csak néha-néha pillantottam bele. De élvezet volt nézni ezt a játékot, és nagyon örültem, hogy a számomra kedves győzött! Gratulálok, Rafa!
És, ha jól számolok, akkor ezzel átveszi az első helyet a világranglistán, ismét, hiszen a svájci Federer már egy ideje kiesett Wimbledonban... :)

Lesz spanyol-német elődöntő!

Kemény csatában győzte le Spanyolország Paraguayt. Mindenki arra számított, hogy majd sok góllal, könnyű játékban nyernek a dél-európaiak, ehhez képest nehéz volt. Három 11-es, ebből kettő kihagyott, egy belőtt, de érvénytelen, egy meg nem adott gól és egy három kapufás gól kellett ahhoz, hogy eldőljön a végeredmény, ami 1-0, Spanyolország oldalára billentve a mérleget.
Torres ismét lejött a második félidő elején, és megint nem tudott gólt lőni, azonban most már sokkal jobban játszott, mint az előző mérkőzéseken, igyekezett megmutatni, hogy ő is ott van, ne feledkezzenek meg róla.
A spanyolok tizenegyesét David Villa esése miatt ítélték meg, Xabi Alonso be is lőtte az elsőt, ám bemozdulás miatt újrafújatta a bíró, a második pedig nem ment be. Pár perccel később Cesc Fabregas sokkal inkább tizenegyest érő esését azonban figyelembe sem vették, így maradt 0-0 az állás. David Villa a 83' percben 'vijjantott', belőtte ötödik gólját a vébén. Gratulálok, Spanyolország, nemsokára Németország! :)
Én végigizgultam az egészet, nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz. Ordítoztam, szidtam mindenkit, csak végre mozduljanak már meg, és találjanak be a kapuba. Fél perccel azután, hogy azt mondtam, Villának ideje lenne 'vijjantani', belőtte azt a fránya gólt. Ideje volt.

Német parádé

Hát, na, leültem megnézni a német-argentint, szokás szerint. Nekiindultam, hogy a németekre fogadtam, várom tőlük a csodát, de amilyen szerencsés vagyok, úgyis Argentína nyer. Három perc, 1-0 a németek javára, és meg sem álltak 4-0-ig. Félek ettől a német válogatottól, félek, hogy őket kapják a spanyolok, ha esetleg továbbjutnak este a spanyolok, és félek, hogy nem győzik le őket, mint 2 éve az EB-n. Ez most nem lesz annyira egyszerű, mint akkor volt, hiszen a németek nem adták fel egy gól után, nem nyugodtak bele, csak termelték, termelték és termelték a góljaikat, addig, míg a bíró le nem fújta a 90' percet.
Maradona kissé elbizakodott volt a mccs előtt, ő azt hitte, hogy majd a drága jó kis dél-amerikai foci mindent visz, de a németek megismételték a négy évvel ezelőttit, továbbjutottak. És nem akárhogy.
Este lesz a Spanyol-Paraguay meccs. Hát, nem tudom. Könnyűnek hangzik, de talán pont ez lesz vele a baj, mint Svájc ellen volt. Elbíztuk magunkat mi is, szurkolók, és aztán nagy koppanás lett a vége. Nem akarom, hogy este is ez legyen, én este egy spanyol győzelmet akarok. Miért nem lehetne már mondjuk úgy 11 óra, és lenne vége, és már tudnánk, hogy ki jutott még a négy közé? Félek. Nagyon félek...

TOP10 futballsztár - 1. Fernando Torres

Fernando José Torres Sanz
(1984. március 20.)
Spanyol válogatott, Liverpool
csatár

Nos, aki egy kicsit is ismer, és végignézte az előző kilenc játékost, és nem találta köztük a spanyol ászt, az gondolhatta, hogy hova fogom tenni. Talán kicsit elfogult vagyok vele szemben, hiszen négy éve a nagy kedvencem, de az én listámon megérdemli, hogy itt legyen.
Szóval Fernando a spanyol válogatott és a Liverpool csatára. 2007-ben az Atletico Madridból igazolt Angliába, pedig hosszú évekig senki nem tudta befűzni. Tudjuk, hogy nem a pénz az oka, a Merseyside-n heti tízezer fonttal kevesebbet kap/ott átigazolásakor.
Első évében rögtön övé lett a házigólkirályi cím, és megdöntötte az legtöbb gólok számát, amit első évét töltő légiós lőtt. Gólátlaga nagyon jó, 79 meccsen 56 gólt lőtt, míg az Atleticoban 214 meccsen 82 gólt lőtt. Sajnos nagyobb címet még nem ért el a Liverpoollal, de ami késik, nem múlik.

A felnőtt spanyol válogatottnak 2003 óta tagja, de előtte tagja volt U15-től U21-ig az összes junior válogatottnak. 2003 óta 77 meccsen 24 gólt lőtt, és 2008-ban Németország ellen a győzelmet érő gólt lőtte be, amivel ők lettek az Európa-bajnokok. Jelenleg is tagja a VB-s válogatott keretnek, de sajnos még nem talált a hálóba.

Kilenc éve van együtt feleségével, Olallával, akit 2009 május 27-én vett feleségül. Gyerekkori szerelme volt, és sok mindent köszönhet neki, mindenben mellette áll, nyilatkozata szerint. 2009. július 8-án született meg első kislányuk, aki a Nora nevet kapta.

Nos, számomra ő az abszolút favorit, az első!

TOP10 futballsztár - 3. David Villa

David Villa Sanchez
(1981. december 3.)
Spanyol válogatott, Barcelona
csatár

Nos elérkeztünk a tényleges dobogóhoz, annak is a legalsó, azaz harmadik fokához. Ide a spanyol válogatott méltán elismert csatára, David Villa, az idei vébé sztárja került. 2005 és 2010 között a spanyol Valencia játékosa volt, ahol 166 meccsen 107 gólt lőtt. Már pár éve felröppentek a hírek, hogy netán távozik innen, de eddig mindig megcáfolták. Azonban most, a következő szezont már a szintén spanyol Barcelonában kezdi.
2003 és 2005 között a Real Zaragoza játékosa volt, 73 meccsen 32 gólt lőtt.

A válogatottnak 2005 óta tagja, 55 mérkőzésen 36-szor talált a kapuba. A 2008-as EB-n nagy részben az ő javára írható a győzelem, ha a gólokat tekintjük, gólkirály volt, és az idei VB-n is folytatja a tevékenységét, jelenleg 4 gólnál jár, és hamarosan startolnak a negyeddöntők.

 

2003-ban vette feleségül gyerekkori szerelmét, Patricia Gonzálezt, aki szintén focista volt fiatalkorában. 2005-ben született meg első gyermekük, Zaida (képen.) 2009 augusztusában pedig a második kislányuk, Olaya. (Barátjának, Torresnek a feleségét Olallának hívják).

Nos, nekem ő a 3. :)

A spanyolok a legjobb 8 között!

A spanyolok a legjobb nyolc között! David Villa góljával szereztek vezetést a második félidőben, és nem is változott többé az állás. A 90' percben Costát még kiállították, de a spanyolok továbbjutottak!
El sem hiszem. Szép játék volt, nagyon uralták a pályát!

2 éve.És ma.

Ma két éve a spanyolok szintén egy nagyon fontos mérkőzést játszottak... méghozzá a németek ellen. Akkor sikerült diadalmaskodniuk, és meglett az eredménye!
Én bízom a mai csapatban, bízom, hogy sikerül a legjobb nyolc közé jutniuk!