BÚÉK!

Tweet

BOLDOGSÁGOS ÚJ ÉVET MINDENKINEK!

BÚÉK

Tweet
Elég tartalmas éven vagyok túl. Ma van 2010 legeslegutolsó napja, és azt hiszem, hogy legszívesebben elfelejteném ezt az évet. Nem azt mondom, hogy az egész egy nagy rakás szar volt, de nagy része igen. Vannak pillanatok, amiket örökre az emlékezetembe véstem, de ugyanakkor vannak, amiket kitöröltem, vagy szeretnék kitörölni.
Az éjszaka folyamán számot vetettem az év legjeiről számomra, és végül is arra jutottam, túléltem. Kész. Vége. Ennyi volt. 2011 csak jobb lehet, ennél biztosan.
Igazából nem tudom, mi változhat azzal, hogy egy új évszámot írunk. Hiszek benne, de mégsem tudom. Mi fog azzal változni, hogy holnap egy új nap indul? Semmi. Egy perc alatt nem történik majd olyan, ami jobbá tenné. Ez hosszadalmas folyamat lesz.
De máris megvan az első fogadalom. 1, változtatni fogok olyan dolgokon, amiket már rég hibának diagnosztizáltak nálam, de eddig nem tettem ellene semmit. magamnak fogom alakítani az életemet, és jobb lesz, mint az eddigi.
Hosszú, de ez az első, és szinte legfontosabb, amit meg kell tennem. Ha nem is 2011-ben fejezem be a hibák "korrektúrázását", de legalább elkezdem a folyamatot. Az is valami, nem?
A második már jó ideje fogalmazódik bennem. 2, Megfogadom, hogy ezentúl előbb gondolkozom, és utána cselekszem, elkerülve ezzel méretes hibákat, amiket már elkövettem eddigi életemben.
Ez is elég fontos. Nem akarok olyan életet, ami tele van tűzdelve hibákkal, noha tökéleteset sem, tökéletes nem létezik az én meglátásom szerint.
3, Nem az első gondolat alapján fogok ítélni. Eddig mindig fontos volt az, hogy mit gondoltam először valamiről vagy valakiről, de nagyon gyakran változott a véleményem, sőt, szinte mindig - és nem indul jól egy kapcsolat, ha először a rosszat veszem észre, és elkerülöm.
4, Többet foglalkozok magammal, kevesebbet másokkal. Ez most talán kicsit önzőnek tűnik, de tényleg, túl sokat foglalkoztam eddig mások problémáival, és néha magamra már egy másodpercnyi idő sem jutott. Ez pedig nem túl egészséges...

Körvonalakban ennyi fogalmazódott meg bennem eddig. Talán lesz több. Talán nem. De ezeket mindenképpen betartom!
BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!

sweet 17.

Tweet

Hát, ez is megtörtént végre az életemben. 17 éves lettem. Szenteste születtem, bizonyos szempontból szerencsés, azonban elég sok hátránya is van, kezdve azzal, hogy soha nem tarthatok egy igazi szülinapi bulit aznap, amikor ünneplem. Ilyenkor kívánom, hogy bár' egy nappal korábban születtem volna. De ez van, ezt kell szeretnem.
Tegnaptól kezdve már számolom a napokat, amik a 18. születésnapomig vannak hátra. Már csak 364. Valahogy azt hiszem, hogy ha számolom, akkor mindig fogom érezni, hogy úristen, már egyre közelebb van.
És ha eljön, akkor bár' kívánhatnám, hogy örökké 18 éves legyek. Szép lenne, bár nem biztos, hogy akarom. Hiszen mi lenne jó abban, hogy örökké élnénk? Vagy végignézni, ahogy mindenki meghal körülötted, vagy megunni az életet, amikor már semmi újat nem tartogat. Jó ez így. Csak az öregséget hagynám ki az egészből. Én nem akarok öreg néni lenni, el sem tudom magamat képzelni úgy. Ha lenne egy kívánságom, ami biztos teljesülne, száz százalék, hogy nem az örök élet lenne - vannak annál fontosabb dolgok is...
Hát, 17 éves lettem én...

... :)

Tweet

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!

Már csak három nap...

Tweet

Teljesen magával ragadott a tél, a karácsony hangulata. Mindjárt itt az ünnep, mindjárt "találkozhatunk" a szeretettel.
Jól esik csupán ülni a meleg szobában, forralt bort iszogatni, és arra gondolni, ezúttal mit tartogat az ünnep.
Bevallom, számomra ez az év legjobban várt időszaka, és nem csupán önzésből, hiszen ekkor van a születésnapom. Nem. Az év, a világ, az élet legszebb ünnepe. Teli csodákkal, amelyek máskor megbújnak.
Alig várom, hogy végre díszítsük a karácsonyfát, sőt, ilyet is ritkán mondok, alig várom, hogy Szenteste beüljek a templomba, és újra és újra, már nem tudom, hanyadszorra hallgassam végig a Szent Születés történetét. De ezúttal nem bánom. Talán felnőttem. Nem. Felnőttebb lettem, inkább így fogalmaznék. Hiszen még nagyon is él bennem a gyerek, akit bámulatba ejtenek a fények.
Nem mondom, hogy olyan igazi ilyenkor minden, mert sokszor csak ámítás, de szeretném hinni, hogy ez az egész karácsonyi felhajtás igazi, valódi. És szeretnék hinni abban, hogy a varázs soha nem fog elmúlni...

Happy X-Mas. War is Over.

Tweet

Varázslat

Tweet

Van egy kedvenc mozzanatom a karácsonyban, egész pici korom óta, mióta vannak emlékeim. Sokan rossznak, szerencsétlenségnek tartják, hogy Szenteste van a születésnapom, de szerintem megvan a maga varázsa. Letenni a karácsonyfa mellé a tortát, elfújni rajta az aktuális számú gyertyát. Ülni a sötét szobában a családdal, amit csupán a karácsonyfaégők világítanak meg, és a szépre, a jövőre, a szeretetre gondolni, alig felemlegetve a rosszat, az elmúltat, a hibáinkat. Van varázsa, nem?
Egyszer valaki azt mondta nekem, nem csak karácsonykor kell éreznünk a szeretetet. Tudom, hogy igaza volt, mindmáig. De rohanó világunkban kell ez a pár nap, hogy igazán érezzük, és ne csak átrohanjunk a szavak, az érzelmek valódi jelentése fölött. Együtt lehetünk végre, van, akivel csak egyszer egy évben, karácsonykor.
Bennem még mindig él a varázsa, és ezt az egyet nem akarom soha elveszíteni. Ilyentájt mindig újra kisgyereknek érzem magam, amikor elámított, hogy villognak a karácsonyfa égői, és hogy milyen hatalmas is tud lenni egy hóember.. és nem akarok, nem szabad arra gondolni, hogy mennyi rossz is van körülöttünk.
Eltűnnek a mindennapi gondok, problémák, békét kötünk az ellenségeinkkel. Minden olyan szép... akárcsak egy varázslat.

Egy gondolat.

Tweet
Ilyentájt mindig újra kisgyereknek érzem magam, amikor elámított, hogy villognak a karácsonyfa égői, és hogy milyen hatalmas is tud lenni egy hóember...