Összefoglalók

Na. akkor most azt hiszem, hogy egy elég hosszúcska posttal jövök, mivel túlestem az "alapdarabok" évadnyitó két-három részén. Nagyon gyorsan haladtam, már csak a Glee és az Így jártam anyátokkal, illetve a Grace Klinika nyitói vannak hátra, meg talán ledarálom a Hellcatst is, de az már kétséges a héten. Annyira nem szeretem, mikor két hétig nem vagyok itthon, mert ilyenkor olyan sok sorozat gyülemlik fel, hogy egyszerűen két nap alatt nem lehet megnézni mindent, amit szeretnék...
90210 3. évad
Igazából nem tudom eldönteni, hogy gyengének, vagy jónak ítéljem meg az évadnyitót. A szokásos bonyodalmak már elkezdődtek, rögtön az első részben. Kavarás a párok között, és a háttérben, senki nem tudja már megint, hogy mit csinál. Új szereplők, és azt hiszem, főleg Oscar, illetve Annie és Liam közös "barátja", akinek meg nem mondom, mi a neve, okozzák majd a legtöbb bonyodalmat.
Én azt reméltem, hogy az Annie-Liam első kapcsolat egy kicsit hosszabbra nyúlik majd, mint pár óra, de Liam szokás szerint elszúrja. Bár kétlem, hogy ennyiben maradna, főleg az új srác miatt, aki Liam ismerőse is.
Naomi hozza a szokásos formáját, senki nem hisz neki, még akkor sem, amikor kellene. Az különösen tetszik, hogy mindenkinek sikerült túltennie magát Annie "balesetén", és mindenki újra úgy néz rá, mint régen. Nos. Az első évadot Adrianna, a másodikat Annie vitte a hátán, és eddig úgy érzem, hogy Naomi lesz a harmadik. Kíváncsi vagyok, meddig fogja bírni, nagyobb hiszti nélkül.
Összességében véve azért tetszett. Inkább jónak ítélem, semmint gyengének.
The Vampire Diaries 2. évad
Az évadnyitót már múlt héten láttam, itt a második-harmadik részt néztem meg. Még mindig tetszik, bár egyre kiszámíthatóbb lesz a sorozat. Caroline magabiztossága, és gyorsan tanulása meglepett, azt hittem, sokkal nehezebb lesz vele a dolguk, bár azért néha még ő sem bír magával, ami nem is meglepő.
Elena karaktere valahogy egyre jobban nem tetszik. Damon is megmondta: egyre jobban hasonlít Katherine-re, nem tudja már ő sem kihagyni a kavarást az életéből, és ezzel nem csak magának, de másoknak is elég sokat árt, főleg Damonnak.
Stefan próbálja játszani a jófiút, a visszafogottat, de látszik rajta, hogy a birtoklási vágy uralja az ösztöneit. Birtokolni akarja Elenát, és megmutatni Damonnak, hogy soha nem kapja meg, de talán épp ez lesz a veszte.
Végre megtudtuk a Lockwood család, azaz Mason titkát, átváltozott vérfarkassá. Kiszámítható volt ez is, nem mondom.
Nem tudom... igazából tetszett, de jobbat vártam. Kíváncsi vagyok a folytatására.
Gossip Girl 4. évad
Unalmas volt. Vagyis inkább megszokott. Próbálták feldobni Chuck személyiségváltozásával, próbálták feldobni a "Serena-próbál-dönteni-két-srác-között-de-végül-senki-mellett-marad" szállal, de nem jött össze nekik.
Blair és Serena szokásos hajbakapása már kezd kissé unalmassá válni számomra. Minden évad azzal nyílik, hogy ők összevesznek, majd hirtelen kibékülnek, mert szükségük van egymásra.
Nate megismerkedik Juliettel, aki eleinte egy aranyos-kedves lánynak tűnik, de megtudjuk róla, hogy Serena és/vagy Nate megszállottja, tuti, hogy keresztbe fog még nekik tenni a közeljövőben.
Chuck kavargat Clemense Poesy-vel, tudjátok, Harry Potter-Fleur, akinek Henryként mutatkozik be, és megpróbál új életet kezdeni, de Blair megakadályozza, szerencsére. Nem akartam egy tutyimutyi Chuckot. Azért remélem, hogy nem itt marad abba a B-C szál, rossz látni, hogy szenvednek, hiába állítják, hogy túl vannak a másikon.
Georgina visszatér, de meg kell mondjam, ez a gyerek dolog valahogy... uhh, sablonos. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy nem ezt tudnám Georgina-szálként elképzelni. Egy gyerek? Mi lesz majd ebből? Mert hogy van valami azzal, hogy Dannak MUSZÁJ volt aláírnia az apaságot, az biztos. Ez tény... No, azért várok a folytatásra.

Hát itthon.

Két hét után hazatoltam végre a hátsómat. Sokkal gyorsabban telt el, mint ahogy vártam. Letudtam a nyelvvizsgát, ami pedig sokkal könnyebb volt, mint amire számítottam, legalábbis úgy néz ki. 80%-os lett a társalgási része, a magnó eredményére még várunk kábé egy hetet, de nem éreztem nehéznek, sőt, szóval biztosan megvan az a nyolc pont, ami ott kellett, hogy meglegyen... Nagyon remélem. Azért milyen jó érzés lehetne, hogy első próbálkozásra megvan... legalább adna egy kis önbizalmat, amiben mostanság elég nagy hiányában vagyok.
Kezd helyrerázódni az életem, legalábbis azt hiszem. Sokkal többet jelentenek nekem az apróságok, és ez jó. Nem? Egy a baj, hogy szinte semmire nincs időm. Tanulok, tanulok, vagy tanulok, szinte csak ebből állok. És minden a nyakamba fog szakadni. Avató, miénk a büfé a suliban az avatón, tanulás, és néha egy kis szabadidőre is szükségem van... A hétvégét azt hiszem, a kedvenc sorozataim évadnyitóival töltöm, illetve cikket írok, szóval mindenképpen hallatok még magamról, és érlelődik egy részletesebb beszámoló is a hétről... :)

Hellcats - pilot - 1x01

Értékelés: 5/4
Már nyár eleje óta várom a sorozatot, amikor láttam pár promót belőle. Meg kell mondjam, meglepően tetszett.
A sztori egy pompomlányokat szinte utáló lányról, Martiról szól, aki mégis arra kényszerül, hogy csatlakozzon a csinibabák világába - és nem is kevéssé illeszkedik be.
Persze, vannak rosszakarói, amit nem is lehetne kiküszöbölni, ha ilyen sorozatról van szó, de épp ez fogja izgalmassá tenni.
Meglepett, hogy az Ashley Tisdale által alakított Savannah karaktere ekkora jellemváltozáson ment át mindössze negyven perc alatt, legalábbis az én szememben. Azt hittem róla, hogy majd valami nyávogós csaj lesz, aki keresztbe fog tenni Martinak, ehelyett pont ő az, akivel a legjobb viszonyban lesz a lányok közül, legalábbis eddig így tűnt, és remélem, ez nem is fog változni - ahhoz képest, hogy az epizód elején még majdnem pofont osztott Martinak.
Aztán a rosszakaró, Alice már rögtön elkezdte a kavarást, pedig még szinte semmi sem történt... Kíváncsian várom, hogy alakul tovább a folytatás, de nekem egész jó évadnyitónak tűnt.

The Vampire Diaries - második évad - 2x01

Értékelés: 5/4
Hát, végre valahára eljött az a nap is, amikor újra TVD-t nézhetek, új résszel. Kissé meglepő volt, és valahogy voltak részek, amiket egyáltalán nem így képzeltem el az első évad illetve a spoilerek után, de nem volt rossz.
Zavaró volt, ahogy Damon őrlődött Katherine és Elena miatt, de főleg Elena miatt. Megvolt a hivatalos D&E csók is, de egyáltalán nem így gondoltam. Eleinte azt hittem, hogy Elena csak magának próbálja bizonygatni, hogy ő Stefant szereti, és nem érez semmit Damon iránt, de mégis ezek az igazi érzései, ami természetesen összetöri Damont.
Stefan hatalmas változásokon ment keresztül, sokkal "szexisebb", mint eddig volt, és még a féltékenység is jól állt neki. Mindenki változott, azt kell mondjam. Nina Dobrev eszméletlen jó színésznő, és ez mostantól fog bebizonyosodni, amikor két szerepet játszik. Rögtön látni a különbséget Elena és Katherine karaktere között.
De egyszerűen hihetetlen, hogy a legjobb barátai, sőt, a Salvatore fivérek, akik százötven éve ismerik Katherinet, nem tudják megkülönböztetni egymástól Elenát és őt. Legalább apró részletekre figyeljenek fel, mint egyenes haj, göndör haj, illetve az öltözet.
Jeremy "halála" meglepett, de én hiszem, hogy Damon látta azt a gyűrűt, és azért tette, mert tudta, hogy úgyis felébred, és túléli.
Katherinet azért kicsit másképp képzeltem. Sokkal inkább úgy gondoltam, hogy azonnal az eseményekbe avatkozik, semmint a háttérben maradva kavargat a fő szálakba.
Azt hiszem, innentől kezdve Team Damon leszek. Eleinte csak a figuráját kedveltem, és azt hiszem, visszasírom azt a Damont, aki úgymond "letojta" az egész világot, és csak a gonoszságával foglalkozott. Sokkal jobb volt, mint ez az összetört, romhalmaz Damon.
Azért mindent  egybevetve nem indul rosszul az évad. A rész lezárásában, ahogy Caroline meghal, újabb kérdések merülnek fel... nem marad ez ennyiben, főleg, hogy újabb vámpír csatlakozik az egyre bővülő névsorhoz...

Első hét...

Túl vagyok az első héten a tizenegyedik évfolyamon. Olyan gyorsan telik az idő, és ahogy beszélgettem az egy évvel alattam járókkal, számukra is. Mi már a felénél járunk, két évet letudtunk, és ezen kívül már csak kettő van hátra, no meg ez.
Máris érzem, hogy egyre zsúfoltabb lesz. Énekkar, két nap, földrajz érettségi előkészítő, ugyanis a jövő őszi pótérettségiken már elég sokan előrehozott érettségit akarunk tenni az osztályból. Aztán szeretném elkezdeni a spanyol szakkört is, illetve az újságba is rendszeresen írok, plusz még valamit rám akarnak bízni, de még fogalmam sincs, hogy mit. Itt van még a nyelvvizsga, bár egyen TALÁN túl leszek 20-án, az angol szóbeli középfokon, és plusz németórát is vállaltunk, habár idén csak egyet, szakkör szinten. Bár azt hiszem, ez a szakkör szint is olyan lesz, hogy kinyír a tanár, ha egyszer is hiányzunk -.-. Pedig ennek az lenne a lényege, hogy ha dolgunk van, akkor dolgunk van, és elengednek, de kétlem, hogy ez lenne nálunk is.
Azt hittem, kissé máshogy alakul majd a hét. Hogy megbeszéljük a siófoki dolgokat, de ehelyett, mintha mi sem történt volna, bár talán ez így a legjobb, hogy nem hozzuk szóba.
Minden olyan más. Egy évvel idősebbek lettünk, a kicsik már mintha felnéznének ránk, no, nem úgy, mint a végzősökre, de már jobban, mintha csak egy évvel járnánk felettük.
Igazából most, 20-áig semmit nem fogok tudni élvezni a laza hetekből, a még szinte alig tanulásból, hiszen görcsölök, görcsölök, és görcsölök. Nem olyan könnyű az a nyelvvizsga, mint gondoltam, sőt. Félelmetes. Bár későbbre vállaltam volna. Ráadásul én leszek az első az osztályból, aki elmegy, és ez megint csak elvárásokkal jár. Ha már elmegyek, akkor át is kéne menni, de azt hiszem, az sem lesz könnyű. Félek a szóbeli részétől, a magnótól már kevésbé. A szóbelin belül sem a képleírástól vagy a szitutól, inkább a kérdezz-felelek részétől. Csak lennék már túl rajta, de még mindig 16 nap választ el tőle. Ráadásul előtte való hétvégén haza sem jövök, bentmaradósom lesz. Azért bánom, hogy nem lesz még egy angolom előtte. Elvileg kapok előtte való nap egy szabadnapot, de Patakon leszünk bentmaradóson, így nem sok értelme lenne hazajönni, meg vissza, ha a többiek úgyis ott vannak. Hétfőn negyed tíztől kezdődik a szóbelim, és délután negyed kettőtől a magnó... Szokás szerint azt hiszem, végig fogom remegni az egészet, de minden vágyam, hogy meglegyen, hogy túl legyek rajta...
Most azzal töltöm a hétvégéket, hogy minél többet beszélek angolul, csak hogy ezzel is gyakoroljak. Dúdolgatok angolul, twitter, facebook bejegyzéseket írok angolul, és igyekszem végigrágni magam az 1000 kérdés, 1000 válasz kérdésein, de az sem könnyű. Ma negyed tizenkettőtől lesz az utolsó előtti angolom a vizsga előtt... Mire vállalkoztam, te jó isten?