Szunnyadó hercegnő

Tweet
Még egy régebbi írásom, amit most találtam meg...

A szunnyadó hercegnő

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hercegnő. De ez a hercegnő nem volt olyan, mint a többi. Egy darabig várta a szőke herceg érkezését, fehér lovon, aki nagy nehezen betoppant az életébe. De a hercegnő elszalasztotta a lehetőséget, ugyanis nem jött rá elég hamar, hogy az ő hercege az a bizonyos kékszemű herceg.

Azonban a királyfi sem volt épp szokványos. Nála makacsabb embert még nem láthatott senki e földön. De a hercegkisasszony rájött, hogy ha nem küzd, akkor elveszítheti a herceget. De nem küzdött eléggé, és a herceg egyszerűen továbblovagolt, magára hagyva a leányt a be nem tartott ígéretekkel és a valóra nem váltott álmokkal, örök álomba merülve.

A hercegnő megpróbálta jól érezni magát a bőrében, és erős, szingli nőnek mutatni magát, de a szíve mélyén még mindig ő volt az alvó királylány.

De az a szív darabokban hevert, összeláncolva egy hatalmas lakattal, aminek a kulcsait a herceg magával vitte, mikor egyedül hagyta a hercegnőt.

A napok monoton ritmusban teltek a királykisasszony számára, az érzései teljesen összezavarodtak. Nap, mint nap látta a herceget, aki amilyen közel volt hozzá, mégis ugyanolyan távol is. Minden egyes ilyen napon, ha néhány percre is, de mocorogni kezd az alvó királylány, és reménykedni kezd, hogy a herceg talán mégis visszafordul a hófehér lován, s a hercegnő megkapja a hőn áhított ébresztő csókot…