Egy kis élet.

Tweet
Megint csak rég volt már olyan pillanat, amikor betekintést nyerhettetek egy picit az életembe, de hát, a nyár nem telt túlzottan izgalmasan.
Egészen mostanáig folyamatosan vezetni jártam már három hete, tegnap voltam vizsgázni forgalomból, és örömmel jelenthetem ki, hogy megvan a vizsgám. Mostantól én is boldog tulajdonosa lehetek majd egy fontos iratnak, amit úgy hívnak, hogy jogosítvány. Már nagyon régen ez volt minden vágyam, alig hittem, hogy végre úgy ülhessek a volánhoz, hogy én vezetek, senki nem fogja megkérdőjelezni, hogy van-e jogosítványom, senki nem mondhatja azt, hogy most megbüntetünk, mert nem szabadna ezt csinálni. Alig várom már. Ez számomra egyenlő lesz a szabadsággal...
Aztán egy ideje már próbálom felfogni, hogy vége a Harry Potternek, de még mindig nehezen megy. Nehéz elszakadni egy ekkora erőtől, ami vonz magához, és ami oly hosszú éveken át remek élményeket nyújtott.

Újraolvasom a könyveket, képeket nézegetek, videókat, fanficet írok... próbálom magamban tartani a rajongást, és bevallom, sokkal könnyebb, mint gondoltam. Azt hittem, nem vagyok elég erős hozzá, nem elég erős a szeretetem, de eléggé alábecsültem magamat.
Meg hát... mindjárt vége a nyárnak. De nem akarom. Én még több szabadságot akarok, nem azt, hogy a suli megint tönkretegye tíz hosszú hónapomat az évből... márpedig érzem, hogy ez lesz...
Még jelentkezem, ígérem!