It's dangerous...

Mindig csak esik, és esik és esik. Öröm volt, hogy csütörtökön mindössze húsz percnyi esőt láttam, és pénteken semmit. Nálunk Borsodban veszélyes a helyzet, főleg Sárospatak, Bodrogolaszi környékén. A Bodrogközt újra ellepte a víz, ahogy sok-sok évvel ezelőtt. Sorozatos áradások, faluk, sőt városok víz alatt. Miskolcon egy alig pár méter széles patak, amit egy lépéssel szinte át lehet lépni tart rettegésben egy városrészt, ugyanez Sátoraljaújhelyen. Nem tudom, mikor lesz ennek vége, de szerencsére most itt, Szabolcsban is süt a nap, a mérések szerint a Tisza is apad Tiszabecsnél, már Vásárosnaménynál is centiket kétóránként. Haladás, bár a hét méter sok idő lesz, mire eltűnik. Ugye Tiszabecsnél érkezik az országba, és ha ott elkezd apadni, akkor folyamatosan a többi városnál is apadni fog. Egy éjszaka alatt már rengeteg lement, a vízállás mindössze negyven centi körül van a határ környékén. Ez jó jelnek tűnik.
Már csak három hét van hátra a suliból, a három legkeményebb hét, legalábbis számomra. Vagyis négy legkeményebb hét, ugyanis a múltheti eléggé annak számított. Szerdán így is kompetenciafelmérést írunk, szerencsére az utolsót az iskolai éveink során, a tizedik évfolyam az utolsó, akinek ezen túl kell esnie.Most mindenki ezzel nyúz minket, de kéremszépen, legalább lesz egy nyugodt napunk a hét közepén.
Kaptam szabad kártyát a kollégiumban. Ez igazán nagy szám, mivel csak olyanok kaphatnak, akik tényleg sok közösségi munkában benne vannak, és tesznek is valamit. Írok a Koliszájba, műsorokban segítek, stb. Így most már kimehetek, ha a szobámnak nincs kimenője, illetve fél kilencig lehetek kint. Egy ilyen... károsszenvedélylánynak ez jó dolog esténként. :)
Megyek, bepótolom a sorozatlemaradásaimat, megnézem a jó sok évadzárót, amiről lemaradtam a héten... :)