Glee. Évadzáró.

Le vagyok nyűgözve. Kb ennyit tudok kinyögni két perccel az évadzáró után. Megnéztem, és... kész. Csodajó volt. Az összetartás és a küzdeni akarás mintapéldánya a New Directions, a Glee. Tud tanítani, tud tanítani arra, hogy ne adjuk fel, ha akadályokat gördít elénk az élet, márpedig kapunk eleget. Meg tud tanítani arra, hogyan alkalmazkodjunk egymáshoz, és megmutatja, hogyan képesek az emberek egyik pillanatról a másikra változni. Azt hiszem, hogy a szezon egyik legjobb újonca volt a Glee, és én kimondottan várom a folytatást.
Így volt jó, hogy nem a New Directions nyert, Sue bármennyire is szerette volna titkon. Így nem volt meg a sablonosság, ami általában az ilyen tinisorozatokat jellemzik, hogy úgyis a főhős nyer, úgyis a főhősnek lesz jó. Hát, itt most nem.
Dianna Agron nagyon nagyot alakított. Eddig el volt nyomva a tehetsége, de most megcsillogtathatta. Külön csúcspont volt a baba megszületése. Én azonban mindvégig abban a hiszemben voltam, hogy megtartja a babát, de hát pont ez a lényeg, ettől nem sablonos. Hogy meg tud válni tőle, hogy boldoggá tegye Rachel anyját.
Az utolsó dal, az Over the Rainbow pedig... eszméletlen. Mindig is kedveltem ezt a számot de "Puck & Will" verzióban még jobb. És hát... vége. Vége az évnek, a Glee is vakációzni megy három hónapra, de remélem, hogy szeptemberben ugyanilyen lelkesedéssel és ugyanilyen jó epizódokkal köszöntenek minket, mint ez az évadzáró volt.
Étékelés: 10/10. Nekem ennyi volt.