vasárnap, december 12, 2010

Versek


Bár nem valami nagyszabásúak, de az utóbbi két hétben megszállt az ihlet.

Képtelenül gyors volt az egész,
Mégis úgy érzem, veled vagyok egész.
Szeretnék már nagyon veled lenni,
Melletted egy ágyban feküdni.
Átölelni és hozzád bújni,
Édes szavakat füledbe súgni.
Feltettem már magamban a kérdést,
Minek köszönhetem ezt az érzést?




Nem olyan könnyű tőled távol lenni,
De azt gondolom, ennyiért megéri.
Várom már a gyönyörű pillanatot,
Mikor a karjaidba borulhatok.






Megjött már a piros ruhás bácsi,
Figyelj, nem virgácsot hozott, ácsi!
Nagy csomagot tesz ablakod elé,
Izgatottan kukkantasz belé.
Pici lányka kuporog ott benne,
Reméli, elégedett leszel vele.
Ajándékot hozott a Mikulás,
Én vagyok a csomagban, ki más?
Mikulás bácsi átadta az üzit,
én meg neked egy édes, forró puszit.

0 megjegyzés:

Flores e Flowers

Egy régi közhely szerint mindig elpusztítjuk, amit szeretünk – nos, akárhogy nézzük, ez fordítva is igaz.

Sobre a Emporium

Fotóm
gabi
17. sárospatak. könyvek. zene. filmek. mozi. sorozatok. nevetés. élet. szivárvány. napsütés. forma1. foci. spanyolország. newyork. barátok. füst. tánc. német. irodalom. twilight. írás. újságírás. média.
Teljes profil megtekintése

  © Blogger Template by Emporium Digital 2008

Back to TOP