hajhaj. ma. tegnap.

Írjunk blogot, mondom most így az idegességem kellős közepén. Már csak 9 óra! el sem hiszem, hogy itt tartunk. Én sírni fogok, már érzem előre, ha nyernek a spanyolok, ha nem. Nagyon, nagyon félek, de nagyon remélem, hogy nyernek. Tegnap megsajnáltam Uruguayt, mert küzdöttek a győzelemért, de a németek jobbak voltak. És ha már ennél kicsordult majdnem egy könnycsepp - nem tudom, mi ütött belém -, akkor mi lesz ma este? Teljesen meg fogom ölni magam, esküszöm :D Na jó, csak sírni fogok, de azt nagyon.
Tegnap néztem délután a teniszt, és rég szurkoltam már ennyire Szávaynak, és sikerült neki, ma délután megvédheti a WTA címét salakon. Hát, kíváncsi leszek. Aztán ma még Forma-1 is van, teljesen sportos napunk lesz. Tegnap este megjósoltam, hogy német himnusz lesz a dobogó első fokán, tehát Vettel fog nyerni, nagyon remélem, hogy így lesz! Aztán holnap már csak űr marad. Nem lesz foci, nem lesz forma-1, nem lesz tenisz sem. Teljesen üresek lesznek a napjaim, és eszméletlenül fura lesz. El sem tudom képzelni.
Nem fogom bírni idegekkel ezt a mai napot. Minden felhúz, nagyon ideges vagyok az egész nap miatt. És még tanulnom is kellene, de nem megy... talán majd később jobban tudok koncentrálni, bár kétlem...

Közben új történeten agyaltam, és egy fejezetet már meg is írtam. Írjatok véleményt!
http://sport-fanfictions.blogspot.com/